Betegjogok, jogi kérdések - válaszok

 JOGI KÉRDÉSEK 

Mindenkinek joga és lehetősége van a megfelelő egészségügyi ellátáshoz. A betegek jogait és kötelezettségeit az egészségügyi ellátásuk során az 1997. évi CLIV. Törvény szabályozza.

-         Önkéntesen:

Abban az esetben, ha a páciens úgy dönt, hogy pszichiátriai segítségre van szüksége, önként kérheti a kórházi kezelést a pszichiátertől.

-         Akarata ellenére:

a.)                sürgősségi kezelés szükséges veszélyeztető állapot esetén

Ha az orvos úgy ítéli meg a vizsgálat során, hogy a  páciens pszichés állapota vagy szenvedélybetegsége miatt magára vagy másokra olyan veszélyt jelent ami azonnali kezelést igényel, beszállíttatja a beteget.

b.)               Bíróság rendeli el a kötelező gyógykezelést:

Ha a páciens pszichés zavara vagy szenvedélybetegsége miatt veszélyezteti a saját vagy mások életét, de sürgősségi gyógykezelése nem indokolt és a kezeléshez önkéntesen nem járul hozzá. Ilyen esetben a beteg szakorvosa kezdeményezheti a bíróságnál a kötelező kezelés elrendelését.

1. tájékoztatáshoz való jog

-         a beteg egészségi állapotáról

-         a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról, azok előnyeiről és kockázatairól

-         egyéb módszerekről, eljárásokról

-         javasolt életmódról

-         a beteg döntési jogáról

2. a kezelésbe való beleegyezés joga

Előzetes tájékoztatás után minden beavatkozáshoz kérni kell a beteg beleegyezését.

3. az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga

Arról saját költségére másolatot is kérhetnek. A kezelés végeztével zárójelentést kapnak a betegek az elvégzett vizsgálatokról, állapotukról és javasolt terápiákról.

Az orvos megtagadhatja az iratok megtekintését,

-         ha a beteg gyógyulását veszélyeztetné az iratok megismerése

-         a dokumentáció más ember személyiségi jogait sérti.

4. a beteget mozgásban és szabadságában korlátozni csak önmaga vagy mások veszélyeztetése esetén lehet a kezelőorvos utasítására

A gyógykezelés során elhagyhatja-e a beteg a kórház területét?

Igen, ha előtte ezt kezelőorvosával megbeszélte.

5. kapcsolattartáshoz való jog rokonaival és ismerőseivel, nem zavarva a kórház napirendjét
6. a gyógykezelés lehetőség szerint családi, illetve lakókörnyezetben történjen

• Betegjogi képviselőhöz, aki jogairól tájékoztatja és segít ügyeit intézni.
• Szóban vagy írásban az intézmény vezetőjéhez, amelyet 10 munkanapon belül kötelesek kivizsgálni.
• A kórház etikai bizottságához.
• Jogsegélyszolgálathoz: a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) jogvédő civil szervezet (tel: 201-7375, 214-7102), ahol ingyenes a tanácsadás.
• Betegek érdekvédő csoportjához (Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum), tel: 341-05-21). 

• Az önkéntesen kórházba került beteget kérelmére bármikor haza engedhetik.
• A cselekvőképtelen ill. korlátozottan cselekvőképes beteget akkor engedik haza, ha a hozzátartozója kérelmezi.
• A nem önkéntes beteg elbocsátásáról az osztályvezető főorvos vagy a Bíróság dönthet.

Önsegítő csoportok:

• Céljaik: a pszichiátriai problémával élők érdek- és jogvédelme, a társadalmi megbélyegzés csökkentése, a szakemberekkel való együttműködés, a páciensek rehabilitációja, a kölcsönös segítség és közösség kialakítása.

• A pszichiátriai betegek és hozzátartozóik is alakítanak egyesületeket jogaik védelmére és egymás segítése érdekében. Budapesten működik a KESZ (Korlátozottan cselekvőképes személyek hozzátartozóinak Érdekvédelmi Szövetsége).
• Szintén Budapesten működik a PÉF (Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum), amely arra törekszik, hogy a pszichiátriai betegek jogait érvényesítse, illetve elősegítse életminőségük javulását, továbbá egészségügyi reformokat érjenek el. (tel: 341-0521).
• Figyelembe véve, hogy a szkizofrénia világszerte gyakori pszichiátriai betegség, - a népesség minden századik tagját érinti – a páciensek és hozzátartozóik száma jelentős.

• Dönt arról, hogy szükséges-e a kezelés, ha az nem a beteg beleegyezésével történik.
• Időszakonként ellenőrzi, hogy továbbra is szükséges-e a betegnek az intézeti kezelés (fekvőbeteg - gyógyintézetben 30 naponként, rehabilitációs intézetben 60 naponként).
• Kezdeményezheti a gondnokság alá helyezési eljárás indítását.
• Ha felülvizsgálat során megállapítja, hogy a beteg további kezelése nem indokolt rendelkezhet a beteg hazaengedéséről

A felülvizsgálaton a Bíróság meghallgatja a pácienst, annak törvényes vagy meghatalmazott képviselőjét illetve független orvos szakértőt.

Gondnokság:

• Az a pszichiátria problémával élő személy aki saját ügyeiben nem tud eljárni, a hozzátartozó vagy szakorvos kezdeményezésére bírósági eljárás keretében gondnokság alá kerülhet.

• A gondnokság alá helyezést a 2001. évi XV. Törvény tartalmazza.
• A gondnokság intézménye arra hivatott, hogy a saját ügyében eljárni nem vagy csak részben tudó személy érdekképviseletét ellássa, gondoskodjon alapvető szükségleteiről, figyelemmel kísérje egészségi állapotát.
• Gondnokul lehetőleg hozzátartozót kell kirendelni, ennek hiányában hivatásos gondnokot.

•  A cselekvőképességet kizáró gondnokságnál:

a páciens jövedelmére, vagyonára, családi állapotának megváltoztatására, stb. vonatkozó önálló döntést nem hozhat.

(Intézeti kezelés esetén a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló páciens helyett gondnoka tehet önkéntességi nyilatkozatot.)

• A cselekvőképességet korlátozó gondnokság:

 kevesebb korlátozást jelent.