Tények és praktikus javaslatok a pszichiátriai problémával élők foglalkoztatási rehabilitációjával kapcsolatban

Tények és praktikus javaslatok a pszichiátriai problémával élők foglalkoztatási rehabilitációjával kapcsolatban

Dr. Harangozó Judit, Kristóf Róbert, Bulyáki Tünde, Gallai Veronika

Ébredések Alapítvány -Munka-rehabilitációs Program

Tény, hogy a krónikus pszichiátriai problémákkal élő betegek:

·        (ma még) nagyon ritkán jelennek meg a munkaerőpiacon,

·        nem kezelhetők, mérhetők fel és helyezhetők el azokkal a módszerekkel és eszközökkel, amelyekkel más fogyatékos csoportok.    

Ugyanakkor az is tény, hogy ezen betegek:

·        30-40%-a versenyképes munkaerők lehetnek a munkaerőpiacon, megfelelő foglalkoztatási rehabilitáció és gondozás mellett,

·        a sikeres foglalkoztatás állapotuk javulásához is erőteljesen hozzájárul. Tehát e betegcsoport foglalkoztatási rehabilitációjának megteremtése és integrált foglalkoztatása össztársadalmi érdek, amely mind a szakemberek, mind a betegek számára sikeres és sikerélményekkel kecsegtető program lehet. Ne mondjunk hát le ezekről az emberekről!

 Sajnos az is tény, hogy a munkaügyi szakemberek sokszor panaszolják: nehéz számukra egy egyszeri találkozás után felmérni egy pszichés beteg állapotát. Furcsa, hogy a kliens egyszer jól, máskor esetleg rosszabbul van, az ő problémája nem egy „végleges állapot”. Sokszor az is nehéz, hogy a szakemberek nem csak jól kezelt, gondozott, rehabilitált betegekkel találkoznak, hanem esetleg olyan kliensekkel is, akik nem állnak kezelés alatt, vagy ha igen, ez a hatás „nem meggyőző”.

Tény azonban, hogy pont a betegségek változékonysága lehet az alapja annak, hogy jó gondozással és a kirekesztettség-élmény megszűnésével, - amikor a kliens érzi, hogy értelme van az életének, hasznos munkát végez -, sok betegünk az egészséges emberekkel egyenrangú szinten működő munkaerő lehet. Tehát a „változékonyság” jó oldala, hogy tartós javulás is bekövetkezhet a sikeres rehabilitáció nyomán!

                Cs.K. páciensünk korábban szkizofrénia, ill. később mániás-depressziós állapotokkal járó un. bipoláris zavar miatt áll gondozásunk alatt. A személyisége is sérült. Az optimális módszerekkel, a család bevonásával, a beteg lakásán végzett közösségi gondozás során eleinte reménytelennek látszott a javulás: nem csak a tünetek voltak jelen, de betegünk beilleszkedése, kommunikációja is sérült volt, sokszor agresszíven viselkedett a családtagjaival szemben. A családban stresszkezelést, kommunikációt tanítottunk. Ez sem ment könnyen, de az ismételt gyakorlás során végül megértették a családtagok, hogy agresszív kommunikációjuk „olaj a tűzre” és fokozatosan változtattak ezen. K. anyja igyekezett kevesebb indulatos kritikát megfogalmazni. K. családjával, két munkanélküli nővérével is foglalkoztunk, egyéni terápiára is járt, hogy feldolgozza azokat az élményeit, amelyeket korábbi agresszív viselkedése után a „Lipóton” történt kényszerkezelés során megélt. K. állapota stabilizálódni látszott, de sokat szorongott, feszült volt, reménytelennek érezte az életét, rosszul aludt, időnként impulzívan viselkedett.

 A területi szociális ellátást igénybe vette. Ott javasolták számára a rehab. járadék igénybe vételét és a továbbtanulást. K. jó képességű ember, korábban egyetemre is felvették, de nem tudta folytatni. K. a Motiváció Alapítvány segítségével beiratkozott egy 10 hónapos számítógépes tanfolyamra, amelyhez nagy kedvet érzett. A tanfolyam alatt fizetést kapott. Közben viselkedés-tréningre járt centrumunkba, ahol a hatékony kommunikáció tréningje, indulat-, ill. konfliktuskezelés tanulása folyt. K. önbizalmat kapott, a tanulás nagyon jól ment. Korábban K. arról volt híres, hogy szinte semmilyen tevékenységet nem vállal, otthon még a maga körüli rendrakás sem sikerül.  A terápiákra sem járt pontosan. Most azt láttuk, hogy az iskolából sosem késik, a viselkedés-tréningen pedig a csoport egyik leghasznosabb és legaktívabb tagja. K. önbizalma és motivációja egyre javult, vsz. ezzel függhetett össze, hogy otthon is kedvesebb és együttműködőbb lett, az iskolából  meg szinte sosem késett. Az ott tanuló társakkal kapcsolatot teremtett. Elvégezte jeles eredménnyel az iskolát, majd egy állásbörzén a tanult munkakörben állást ajánlottak neki. Ma dolgozik, tele van sikerélménnyel, kifejezetten csinos, öltönyben, ingben jár. A fő célja egy tartós partnerkapcsolat.

K. a következő munkába állást elősegítő csoportos képzésünk egyik oktatója lesz.

K. esete saját  gyakorlatunkban tipikusnak mondható. Az Ébredések Alapítvány optimális gondozási programjában legalább 1 éve részt vevő, szkizofrénia, vagy más súlyosabb pszichiátriai zavarok és alkohol-függőség miatt kezelt betegek 65%-a dolgozik, 34%-uk nem védett foglalkoztatás keretében, a munkaerőpiacon helyezkedett el (151 beteg adatai). Ezek közül a betegek közül korábban 10% alatti foglalkoztatottság volt jellemző. K. esete abban is tipikus, hogy megmutatja, micsoda fejlődési pályát járhatnak be a betegek, ha komplex segítséget kapnak. K. rendbe jövő élete a pszichés zavar további javulásához, az állapot stabilizálódásához is jelentősen hozzájárult.

Mi t tehet a munkaügyi szakember?

Legyen tájékozott arról, hogy:

·        a pszichiátriai betegek nagyon is munkavállalók lehetnek;

·        a  velük kapcsolatos kriminális veszély, kiszámíthatatlan viselkedés jóval ritkább, mint az alkohol- és drogfogyasztóknál. (kb. hatoda);

·        A pszichiátriai problémával élők munkavállalásának gyakori akadálya, hogy az ilyen emberek megkülönböztetés, stigmatizálás áldozatai, amely súlyosan befolyásolja önbizalmukat és gyakran feladják a reményt, nem is mernek próbálkozni azzal, hogy változtassanak az életükön. (Ezt ön-stigmatizációnak hívjuk.)

 Figyeljünk tehát arra, hogy minden kliens olyan légkörben érezze magát, amelyet nevezhetünk akár „ügyfélbarát” légkörnek. A kliensek érezzék, hogy tiszteljük őket, kíváncsiak vagyunk rájuk, bízunk a sikerükben. Kommunikáljunk pozitívan, ösztönzően. Igyekezzünk a kliens gyenge készségeinél segíteni, ott pedig, ahol kompetens, dicsérni, „díjazni” a teljesítményét, biztatni az erőfeszítéseit (tehát nem csak a teljesítményeit, hanem a befektetett munkát, erőfeszítést is!). Ez az attitűd segíthet abban, hogy a kliens megfelelő önbizalommal és kitartással vegyen részt a foglalkoztatási rehabilitációban.  Mindez jelentősen hatékonyabbá teszi a rehabilitációs munkát!  A jó kommunikáció általában minden ügyfél számára előnyös, ösztönző, úgyis mondhatjuk, hogy „jár”. Mindazonáltal a pszichiátriai zavarral élőknél valójában ez jelenti az „akadálymentesítés” legfőbb tartalmát, hiszen a stigma, a kirekesztés és az ebből adódó önbizalom- és önkompetencia-hiány a rehabilitáció legfőbb akadálya lehet (sőt, a magas öngyilkossági kockázat egyik fontos oka is).

A munkaügyi szakemberek néha találkoznak furcsán viselkedő, esetleg  veszélyes emberekkel, hiszen a munkaügyi szakember is segítő szolgáltatás. Fontos tudni, hogy az ilyen viselkedés nem csak pszichés betegeknél fordul elő, sőt! A  ki kell dolgozni az ilyen esetekre vonatkozó protokollt. Ez más közintézményekben, pl . iskolákban, önkormányzati irodákban, bankokban, kórházakban is szükséges. Azt ilyen intézményes protokollok hiányában „alulról építkezve” is kidolgozhatunk protokollt. Ilyenkor a szakemberek az eddigi tapasztalataikból kiindulva gyűjthetik össze a lehetséges lépéseket, pl.:

·        egymás klienseinek szemmel tartása, ismert kliensnél: több szakember jelenléte,

·        az ügyfélbarát, tiszteletteljes, nem tolakodó kommunikáció, a konfrontáció kerülése,

·        a megbeszélés indokolt esetben történő megszakítása (Pl.: „ezt most nem tudjuk megbeszélni, majd ha megnyugodott, ismét visszatérünk rá…”)

·        a bizalom erősítése,

·        nehéz kliensnél a beszélgetés helyének helyes megválasztása (az ügyintéző(k) az ajtó és a kliens között foglaljanak helyet,

·        a kliensek tájékoztatása az ügymenetről,

·        a hosszú várakozási idők elkerülése,

·        előjegyzési időpontban való fogadás,

·        a kliens gondozóival, családtagjaival történő kapcsolatfelvétel,

·        a kliens gyakori dicsérete,

·        ugyanakkor az együttműködés szabályainak lefektetése, a házirendben a kliensek viselkedési normáinak szabályozása, stb.

Az ilyen protokollt kidolgozó szolgáltatásoknak érdemes a megbélyegzés, kirekesztés elleni intézkedések protokollját is lefektetni. Ez is jelentősen hozzájárul a robbanékony viselkedések esélyének csökkentéséhez.

A pszichiátriai zavarral élőknél esetleges viselkedési probléma esetén érdemes a kliens gondozójával együtt kérni a megjelenést. A gondozó nem csak abban segíthet, hogy megállítsa a viselkedési zavarokat, de sokkal pontosabb megítélést hallhatunk tőle a kliens erősségeiről, gyengeségeiről, állapotának stabilitásáról, amely adatok alapvetőek a munkavállalás szempontjából. A gondozó bevonására alkalmas az Ébredések Alapítvány munkavállalást előkészítő felmérése, amely a kliens személyes céljaiból indulva, az „ideális”, a „még jó” és a biztosan nem választandó munkák felmérése mellett a gondozók, hozzátartozók véleményét is összegyűjti (1-5. sz. melléklet). Ezáltal pontosabb képet kaphatunk kliensünk céljairól, lehetőségeiről és korlátairól, ill. arról, hosszú távon miket észleltek a gondozók, hozzátartozók.

Összefoglalás

A pszichés zavarokkal élők a munkaerőpiac szempontjából versenyképes munkavállalókká tehetőek jó gondozás, és a foglalkoztatási szakemberek stigmacsökkentő viselkedése, valamint a jó színvonalon működő gondozói teammel való együttműködése révén. A pszichiátriai problémával élők közt nagyon sok tehetséges, kreatív, nem csökkent, hanem valóban megváltozott  munkaképességű ember van. Közülük sokan munkaképesek, ha céljaikat megértjük, képességeiket megismerjük és empatikus, ösztönző kommunikációval segítjük a diszkrimináció miatt is sérült önbizalmuk helyreállítását. A foglalkoztatási rehabilitációnak a kliens egyéni útját kell megtalálni, erősségeire és szükségleteire is építve.

A rossz állapotú, furcsán, vagy agresszíven viselkedő betegekkel való bánásmód kidolgozása a munkaügyi szolgáltatás vezetőinek felelőssége lehet, de a legjobb kezelési protokollok a „jó gyakorlatokat” kidolgozó kollégák részvételével alakíthatóak ki, a tapasztalatok fényében újraértékelve természetesen. Az elutasító, megbélyegző viselkedés maga is nagymértékben hozzájárul az agresszió kibontakozásához. Legyünk klienseinkkel a segítő kapcsolat normái szerint tiszteletteljesek, ösztönzőek, kommunikáljunk világosan, asszertíven, de ne hagyjuk, hogy a kliens sakkban tartson minket, húzzunk adott esetben határokat, amelyeket nem léphet át.

Végül: ne feledjük: az intelligencia génjei és a mentális betegség hajlamát hordozó gének részben közösek: sok-sok alkotó ember szenvedett mentális problémától. Ne küldjük el a Csontvárykat szobafestőnek, a József Attilákat pedig biztonsági őrnek….

1.      Melléklet

Munkára jelentkező adatai 

Sorszám:

Név:

Lakcím:

Elérhetőség:

Születési  idő, hely:

Iskolai végzettség:

Családi állapot:

Együttműködő családtag:

Le van százalékolva?

Betegség:

Kezelő orvos:

Gondnok:

Gondnok elérhetősége:

Mik az eddigi tapasztalatai a munkavállalással kapcsolatban:

-erősségek: (képességek, készségek, munkahelyi kapcsolatok, konfliktusok, tárgyalás stb.)

a, gyengeségek:

Milyen hatással volt a betegségére a munka?

pozitív:

negatív:

Elvesztette-e a munkáját, ha igen ez milyen hatással volt Önre? 

Mik a további tervei, milyen munkát tudna elképzelni magának? 

Dátum: 

………………………………. ………………………………..

2.      Melléklet

Munkavállalási ajánlás 4-6 órás védett munkához

(kezelő orvosával töltsék ki) 

Pszichés problémával élő ember neve:

Betegség megnevezése és lefolyása:

Mióta áll orvosi kezelés alatt:

Milyen kezelést kap:

Jelenlegi állapot:

Betegség előzménye:

Milyen munkát szeretne:

Helyileg hol szeretne dolgozni:

Napi hány órát szeretne dolgozni:

Napi hány órát képes dolgozni:

Milyen készségeket/tulajdonságokat emelne ki, amelyek a munkavállaláshoz segítik: 

Mi a célja a munkavállalással: 

Melyek azok a feltételek, amelyek között:

• biztos
• lehet
• biztos, hogy nem

vállalna munkát. 

Szükségesnek látnak-e készségfejlesztést: 

Milyen készségek területén (munkahelykeresés, önéletrajzírás, kommunikáció, egyéb): 
 

Dátum: 

………………………..   ………………………….

3.      melléklet

Előszerződés 

Alulírott ………………………… megbízom az irodát, hogy számomra megfelelő munkát keressen. Annak érdekében, hogy a megfelelő munkát találjanak számomra, vállalom, hogy szükség esetén munkapszichológiai és pszichiátriai felmérésen veszek részt. Az iroda munkatársa ………………….  felveszi a kapcsolatot az engem gondozó szakemberrel ……………………, hogy abból a célból, hogy a sikeres munkavállalás érdekében együttműködjünk.

Az iroda munkatársa tájékoztatott ennek módjáról és lehetőségeiről. A szolgáltatás térítésmentes, de az iroda nem vállal garanciát arra nézve, hogy biztosan megtalálja a nekem való munkát. 
 

Dátum: 

…………………………….   ………………………………….. 
 

……………………………. 

4.      melléklet

Személyre szabott munkakeresési terv 

Optimális munka:

-Helyileg hol?

-Milyen időbeosztásban?

-Milyen munkaterületen?

-Milyen közegben? (tömeg, kis csoport, egyedül stb.)

-Minimális fizetési igény?

-Stressz-terhelés milyen lehet?

-Főbb erősségek? 

,,Még jó” munka: 

-Helyileg hol?

-Milyen időbeosztásban?

-Milyen munkaterületen?

-Milyen közegben? (tömeg, kis csoport, egyedül stb.)

-Minimális fizetési igény?

-Stressz-terhelés milyen lehet?

-Főbb erősségek? 
 

Dátum: 
 

…………………………….   …………………………………..

munkavállalásra jelentkező     esetmenedzser 

5.      melléklet

Önkitöltéses készségfelmérő lap 

Az alábbiakban felsorolt készségek alapján gondolja át, beszélje meg barátaival, hozzátartozóival az ön erősségeit, gyengeségeit. Majd töltse ki ezt az önértékelő lapot. 

Értékelendő készségek:

(Kérem, karikázza be a megfelelő területet!) 

1, Magabiztosság értékelése:

a, elégtelen

b, elégséges

c, közepes

d, jó

e, kiváló 

2, Önbizalom értékelése:

a, elégtelen

b, elégséges

c, közepes

d, jó

e, kiváló 

3, Konfliktuskezelés készségének értékelése:

a, elégtelen

b, elégséges

c, közepes

d, jó

e, kiváló 

4, Munkakereséshez szükséges készségek, értékelése: 

4.1 Jártasság az állásajánlatok sajtó figyelésében:

a, elégtelen

b, elégséges

c, közepes

d, jó

e, kiváló 

1. Telefonon való álláskeresésben való jártasság:

a, elégtelen

b, elégséges

c, közepes

d, jó

e, kiváló 

2. Önéletrajzban való jártasság:

a, elégtelen

b, elégséges

c, közepes

d, jó

e, kiváló 

3. Internet használatban való jártasság:

a, elégtelen

b, elégséges

c, közepes

d, jó

e, kiváló 

5. Munkavállalási, felvételi beszélgetésben való jártasság:

a, elégtelen

b, elégséges

c, közepes

d, jó

e, kiváló 
 

6. Kapcsolatteremtés készségének értékelése:

a, elégtelen

b, elégséges

c, közepes

d, jó

e, kiváló